A mofetta vulkáni utótevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés. Olasz szó, amely a latin mephitis szóból („bűzös kipárolgás”) származik. A természetben előforduló mofettákat évszázadok óta ismerik és használják. A száraz mofetták gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet (savanyúvizet) adnak. Ma egyrészt széndioxidos-szárazfürdőként gyógyszállók kínálják, újabban welleness-szolgáltatások keretében speciális készülékekkel utánozzák is a hatását.

Székelyföldön a vulkáni utótevékenységek egyik elemeként feltörő széndioxid feltörési helyén egy gödröt ásnak. Ezeket itt eleinte a pásztorok ásták ki saját használatukra, és különleges süvöltő hangjuk miatt „Süllögőnek” nevezték el őket. A széndioxid nehezebb a levegőnél, ezért a tömény széndioxid mint a víz, kitölti a gödröt. A gödör tetején egyszerűen kifolyik, így a magassága (ha van elég nyomás a feltörő gázban) a gödör peremének magassága. A gödör olyan, mint egy fürdőkád, ha túltöltjük, a kád peremén túlfolyik a víz. A gödörben ülők fürdenek a széndioxidban, anélkül, hogy vizesek lennének. Ezért nevezik: széndioxid-szárazfürdőnek Magyarországon azt, ami a székelyeknek egyszerűen mofetta. Mivel a szappanbuborékok levegővel vannak tele, úsznak a széndioxid felületén. Így jól láthatóvá lehet tenni a széndioxid és a levegő határát. Mivel a széndioxid nem táplálja az égést (oxigén hiányában), egy égő gyertyával, vagy gyufával is ellenőrizni lehet a széndioxid szintjét. Az emberek több száz éve fürdőszerűen használják a széndioxidgázt, annak kellemes melegítő és gyógyító hatása miatt. A bőrön átdiffundáló gáz a szövetekbe kerül, és specifikus értágító hatást gyakorol. Ez a hatás a bőrben és bőr alatti kötőszövetekben és a belső szervekben is megnyilvánul.

A felszívódó gáz hatására a bőr erek lokálisan kitágulnak, a kapilláris keringés fokozódik, az áramlási sebesség nő. Ezeket a hemodinamikai változásokat kapillár-mikroszkópos vizsgálatok jól demonstrálják, de a perifériás érreakció a „fürdés” alatt az érintkező bőrfelületen szabad szemmel is látható.

A vénás és nyirok visszaáramlás fokozódik, a vérraktárak kiürülnek, különböző mérési eredmények alapján 250—1300 ml-rel több vér jut a keringésbe. A szív verő- és percvolumene körülbelül 30 százalékkal nő, a koronáriák kitágulnak, a pulzusszám gyérül, a vérnyomás 20-25 Hgmm-rel mérséklődik. Megnyitja a kis artéria és véna között közvetlen összeköttetéseket. Ez egyaránt érinti az artériás, vénás és nyirok kapilláris rendszert. Végeredményben a széndioxid hatására a keringés teljesítménye nő, a vérelosztás a perifériás cirkuláció szempontjából is kedvezőbbé válik.

Jellegzetes a széndioxid gázfürdőben fellépő meleg érzés, mely az érzőidegekre gyakorolt hatással magyarázható. Oka a hiperémia és az a termodinamikai jelenség, hogy a CO2 gáz hő kapacitása nagyobb, hővezető képessége pedig kisebb, mint a levegőé, és így a gázzal érintkező bőrfelület melegebb marad. A CO2 gáz befolyásolja a vegetatív idegrendszer ingerlékenységét, jellemző a fürdőt követő kipirulás, a fej, a nyak izzadása az erőteljes szív kontrakció, az aluszékonyság. Paraszimpatikus túlsúlyban csökken a vérnyomás, a perifériás erek tágulnak, a légzés mélyül, profúz izzadás lép fel, a kálium/kalcium hányados csökken. Fontos élettani hatás, hogy a szövetek és a vér CO2-tartalmának növekedése javítja az oxihemoglobin disszociációját, ennek következtében a vér szokásos oxigén telítettsége mellett a CO2-ben gazdag szövetek a vérből nagyobb oxigén mennyiséghez jutnak, és javul az O2 hasznosulása.

Liquid Web Dedicated Servers