Csíkszentimre büszkesége a faluhoz tartozó birtokrészen kialakult "Szentimrei Büdösfürdő" a Hargita gerincén. Az 54-es községi úton közelíthetjük meg (makadám burkolat, 14 km), amely Csíkszentkirályról vezet a Nagyos-patak völgyén felfelé, majd áthalad az Előhágón. Helyi érdekeltségű balneológiai üdülőhely, 1100-1250 m tengerszint feletti magasságban, a Dél-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe. Gázömléseiről (mofetta) nevezetes, itt vannak a Hargita hegyvonulat legerősebb (99 százalék szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései, amit reumás tünetek kezelésre használnak.
A vulkáni utóműködésekben gazdag terület régen ismert a környező településeken. Benkő Károly 1853-ban utal a helyre: „...határú nyugati osztályábán a Csihaj nevű hegy aljából eredő Rege vagy Ravaszlik pataknáli kútfőt büdössnek nevezik, mivel itt. biidössköves a helly". „Mint a barlang kénes kigőzölgését, úgy ezen ásványos vizet is kihüléses és szemfájós betegek azt gőzléssel, ezt mosakodással eredményesen használják”- írja Vitos Mózes a „Büdösi" borvízről és büdösgödörről. A fürdőtelep forrásainak vizét nagyobbrészt egy 12 kádas meleg-fürdőben hasznosítják. Az utolsó 10 évben a „Szentimrei büdösfürdő” területén kb. 750 nyaraló épült, ami kora tavasztól késő őszig biztosítja a szállást a pihenni vagy gyógyulni vágyóknak.
Havasi környezetben ilyen magasságban ritka más helyen ennyi borvízforrás, kénes gázömlés (mofetta). Ez utóbbiak egyikét a mostani mofettát eleinte pásztorok ásták ki a saját használatukra. Különleges süvöltő hangja miatt "Süllögőnek" nevezték el. Nagy bőséggel áradó széndioxidos-kénes gázömlései gyógyhatásukat tekintve messze túlszárnyalják hasonló társaikat. (Erdélyben csak a Torjai Büdösbarlang tesz túl rajta!) Itt találhatók a Hargita legerősebb, 99% szén-dioxidot (CO2) és 1%-ban záptojás szagú kénhidrogént (H2S) tartalmazó mofettái. Elsősorban reumatikus és mozgásszervi javasolt a vize. A büdös-gödör gázai (különösen a radon) élénkíti a szervezet anyagcseréjét, szabályozza a központi idegrendszer funkcióit. Gyógytényezőit 1920 óta hasznosítják szervezett formában, de csak 1960 óta épült ki a kád- és 1965-ben a gőzfürdő.
Ennek ellenére a gyógyfürdő az eltelt években visszafejlődött. Két mofettája és borvízkútja még használható. Meleg fürdőjét néha meg sem lehet közelíteni a köréje gyűlt borvizes tó miatt. Pedig az eltelt 230 év alatt sok ezer mozgásképtelen, ízületi és reumás betegnek, érszűkületesnek adta vissza egészségét. A halódó fürdőtelep infrastruktúrája teljes mértékben hiányzik. Szállás csak magánvillákban kapható, nyáron ABC élelmiszerbolt és söröző tart nyitva. Zsögödfürdővel a kék keresztes turistaösvény köti össze, de áthalad rajta a Hargita gerincösvénye is.
Sokat rontott vadregényes küllemén az 1970-80 között működtetett higanybánya is. A Szentimrei Büdösben elhagyott cinóberbánya (HgS) éktelenkedik, szennyezve a környező tájat és vizeket. Tipikus példája a felelőtlen iparosításnak, amely a nem megfelelő mennyiségű tartalékra alapozott fejlesztések elrettentő példáját hagyta az utókorra. A természet az elmúlt 15 év alatt sem tudta begyógyítani az ember által okozott sérüléseket. Nem messze Büdösfürdőtől alig fél óra járásnyira kissé délre található a Bánya patak feje, ahol már az 1770-és években fürdőtelep volt. Ez a terület ma szinte megközelíthetetlen, a hajdani telepnek nyoma sincs. A völgy végig tele van borvizekkel, itt-ott bányaszáj tátong, ahol csillogó piritek csábítják az atyafiakat "aranybányászatra". Nem csak az omlásveszély, hanem a fojtogató kénes gázok gyilkos levegője sem kedvez a bányászoknak. Öröm az ürömben, hogy a bányavíz tulajdonképpen jó ízű borvíz! Továbbhaladva a hegygerincen, a szomszédos Vermed - patakában hasonló hegyet találunk. Mindkét borvizes patak Szentimréhez tartozik.
A Bánya- és Vermed- patak forrásvidékén két kisebb borvizes-mofettás ingovány van. Botanikai és geológiai védett területek. Növényzetük hasonló a Lucs-tőzegláp növénytakarójához. Amint az ismert legendában is fennmaradt, eredetileg a Bánya-patak felső szakaszán levő mofettákat használták "kéngőzlőnek". Innen költözött át a telep 1770 körül a mostani Szentimrei Büdösbe. Kis kápolnáját 1991-ben tatarozták és Mária névre szentelték fel.
További információk:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 0040-744-535370
