borvíz

  • Csíkszentimre büszkesége a faluhoz tartozó birtokrészen kialakult "Szentimrei Büdösfürdő" a Hargita gerincén. Az 54-es községi úton közelíthetjük meg (makadám burkolat, 14 km), amely Csíkszentkirályról vezet a Nagyos-patak völgyén felfelé, majd áthalad az Előhágón. Helyi érdekeltségű balneológiai üdülőhely, 1100-1250 m tengerszint feletti magasságban, a Dél-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe. Gázömléseiről (mofetta) nevezetes, itt vannak a Hargita hegyvonulat legerősebb (99 százalék szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései, amit reumás tünetek kezelésre használnak.

  • {phocagallery view=category|categoryid=1|imageid=42}Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően karbantartják, megerősítik vagy akár újraépítik az egészségi állapotot, a munkabírást és a lelki és testi egyensúlyt az egyénben.

  • Valamikor két pásztor, apa és fia, juhokat legeltettek a Büdöshegy aljában. Ezt a hegyet azért nevezték büdösnek, mert itt rossz szaga volt a levegőnek. Az apa lehetett vagy hatvan-hetven esztendős, míg a fia alig múlt húsz éves. Az az erős, derék, fiatal legény nem győzött eleget csodálkozni édesapján, midőn a hajnal ébredésekor állandóan csak arról panaszkodott, hogy hol itt fáj, hol ott fáj. Egyik ősszel, a szokottnál korábban lehavazott, de a pásztorok szebb időt remélve behajtották juhaikat a fák közé, hogy ott, a még megmaradt füvön húzzák ki az idő jobbra fordulásáig.

  • Megközelítés

    Vasúton a 400-as vasútvonalon Csíkszentkirály megállónál kell leszállni, onnan 14 km-es erdei út vezet a fürdőhelyre.

    • Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda, 1974.
    • Csíkmegye ásványos forrásai és fürdői. IN: Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek I. Csíkszereda, 2002. 269-343.
    • A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői. Szerk. Jánosi Csaba, Péter Éva. Csíkszereda, 2003.
    • Dr. Szabó Árpád: Radioaktív ásványvizek és mofettagázok. Kolozsvár, 2005
    • Jánosi Csaba – Péter Éva – Berszán József – Jánosi Kincső: Az Alcsíki- és Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései. IN: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Szerk. Murányi János. Csíkszereda, 2006. 343-356.
    • Csíkszentimre öröksége. Csíkszentimre, 2011.
    • Incze Réka, Jánosi Csaba, Kisgyörgy Zoltán és Tatár Márta: Székelyföldi Mofettás Könyv, Gyógygázok az egészség szolgálatában, Háromszék Vármegye Kiadó, 2018
    • Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
  • A Hargita hegylánc védett területeinek a legnagyobbika a Lucs-tőzegláp a Nagykő-Bükke kráterében, Csíkszentkirály felett, a szentimrei Büdösfürdő felé vezető út elágazásánál.Az 1080 m magasságban található, 273 hektár területen fekvő oligotróf (csekély ásványi anyagtartalmú) mocsár tulajdonképpen egy egykori krátertó eltőzegesedett maradványa, amely egyben Erdély legnagyobb tőzeglápja is.

  • A Dél-Hargita hegyeiben járván gyakran vezet utunk a Vendelné kútjához. Bizonyára mindenkiben, aki valaha a forrásból merített (vagy csupán hallott róla), felmerült már a kérdés, hogy vajon egy efféle, gyengén folydogáló, csekély vízhozamú forrást miért neveznek kútnak, s főképp, hogy ki lehetett ez a Vendelné, akiről forrást neveztek el?!

Liquid Web Storm VPS